Megmértük az első 100 magyar weboldalt — ezt találtuk
Néhány hete elindítottuk a Proovlenst, és azóta több tucat magyar weboldal mérése futott le rajta. Vegyes társaság: szolgáltatók, webshopok, tanácsadók, fejlesztőcégek, hírportálok.
Az eredmények egy része meglepett minket is.
Ez a cikk összesített adatokból dolgozik — konkrét cégeket nem nevezünk meg. De a mintázatok érdekesek, és aki most gondolkodik az AI-láthatóságán, annak érdemes tudnia róluk.
Az első szám: a legtöbben nulla százalékon állnak
A mért oldalak több mint fele egyáltalán nem jelent meg az AI-válaszokban. Nulla százalék mind a négy platformon — se megnevezés, se hivatkozás.
Ez elsőre riasztónak hangzik, de érdemes kontextusba tenni. Nem arról van szó, hogy ezek rossz weboldalak. Több közülük jól működik, szép, gyors, és a Google-ben is megtalálható.
Egyszerűen más játékszabályok érvényesek az AI-keresőkben — és ezekre a legtöbben még nem készültek fel.
A második: a technikai láthatóság rendkívül szórt
Itt a legérdekesebb a kép. Azt mérjük, hogy egy weboldal tartalmából mennyit lát egy JavaScriptet nem futtató kereső — mert az AI-k robotjai jellemzően ilyenek.
Az eredmények a nullától a százig szóródnak.
Van olyan oldal, ahol minden tartalom látszik — ezek jellemzően a "hagyományosabb" rendszerek: WordPress, egyedi PHP-oldalak, régebbi keretrendszerek.
És van, ahol a tartalom fele vagy több láthatatlan. Ezek a modern, JavaScript-alapú oldalak: React, Vue, alkalmazás-építő platformok. A látogatónak tökéletesek, az AI-nak üresek.
A megfigyelés, ami ebből következik: a technikai láthatóság nem a weboldal minőségén múlik, hanem azon, milyen technológiával épült. Egy tízéves WordPress-oldal gyakran jobban látszik, mint egy tavaly készült, modern alkalmazás.
A harmadik: a cégneveket csak egyféle kérdésnél mondja ki az AI
Ez a legfontosabb megfigyelésünk, és minden mérésben visszatér.
Háromféle kérdést teszünk fel: tájékozódót („mi ez, hogyan működik"), összehasonlítót („X vagy Y, mennyibe kerül") és szolgáltatókeresőt („melyik céget válasszam, kihez forduljak").
Az AI-k szinte kizárólag a harmadik típusnál mondanak ki cégneveket.
Ha valaki azt kérdezi, hogy „mi az a SIP panel", akkor magyarázatot kap — cégnevek nélkül. Akármilyen jó a tartalmad, ott nem fogsz megjelenni, mert az AI nem cégeket sorol fel egy fogalmi kérdésre.
Ennek a következménye komoly: ha csak ismeretterjesztő tartalmad van, akkor az AI ismerhet és idézhet is — de soha nem fog ajánlani, mert nem olyan kérdéseknél kerülsz elő.
A negyedik: a platformok egészen másképp viselkednek
Négy platformon mérünk, és az eltérés köztük nagyobb, mint gondoltuk.
A Perplexity bőkezűen hivatkozik forrásokra — oda a legkönnyebb bekerülni. Egy válaszban akár tíz-húsz forrást is felsorol.
A Claude válogatósabb. Kevesebb forrást használ, de amit igen, azt jobban beépíti a válaszba.
A ChatGPT gyakran nem is keres a weben — a kérdések jelentős részénél a saját tudásából válaszol. Ilyenkor nincs esélyed megjelenni, akármit csinálsz. Ezeket a lekérdezéseket ki is vesszük az arányból, mert nem lenne tisztességes beszámítani.
A Google AI-összefoglalója pedig időnként meg sem jelenik — ott a hagyományos találati lista marad.
Ezért nem sokat mond egy átlagos „AI-láthatósági pontszám". Egy 20%-os átlag mögött állhat az, hogy a Perplexityben 80%-on vagy, máshol nullán — ami egészen más helyzet, mint ha mindenhol 20%-on állsz.
Az ötödik: a metaadatok nem pótolják a tartalmat
Több olyan oldalt is mértünk, ahol a technikai jelek rendben voltak — volt címsor, meta leírás, strukturált adat —, mégis nulla százalékon álltak az AI-válaszokban.
A magyarázat egyszerű. A metaadatokból az AI megtudja, hogy létezel, és nagyjából azt is, hogy mivel foglalkozol. De ha nincs mögötte szöveg, nincs mit idéznie.
Az AI-keresők nem hirdetést közvetítenek. Választ adnak — és ahhoz mondatok kellenek, amiket beépíthetnek.
Ez a különbség a megtalálható és az ajánlható között.
Mit kezdj ezzel?
Ha a fentiekből egy dolgot kellene kiemelni: a technikai és a tartalmi kérdés különválik, és a kettőt máshogy kell kezelni.
Ha az AI nem látja az oldaladat, az fejlesztői feladat — és jellemzően napok kérdése.
Ha látja, de nincs mit idéznie, az tartalmi munka — hetekben mérhető.
Ha mindkettő rendben van, de mások mégis megelőznek, az piaci jelenlét kérdése — hónapokban.
A legtöbb oldalnál, amit mértünk, az első a szűk keresztmetszet. És az a jó hír, mert az javítható a leggyorsabban.
Hol állsz te?
Ha kíváncsi vagy a saját számaidra, az első mérés ingyenes — regisztráció nélkül, tíz másodperc alatt megtudod, mennyit lát az AI a weboldaladból.
És ha az eredmény nulla, ne ijedj meg: a mért oldalak többsége ott áll. Ez inkább lehetőség, mint kudarc — mert aki most lép, az még korán lép.
A Proovlens négy AI-platformon méri a weboldalak láthatóságát: Perplexity, ChatGPT, Claude és Google AI Overviews. Az első mérés ingyenes, regisztráció nélkül.
A Proovlens négy AI-platformon méri a weboldalak láthatóságát. Az első mérés ingyenes.